A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete

Tenyésztőszervezet

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (röviden MMOE) (továbbiakban Egyesület) Tenyésztőszervezetként 1993 évi cégbejegyzése alapján kezdett működni, majd FM rendelet alapján 2001-ben kapta meg a krajnai (Apis mellifera carnica /Pollmann, 1879/) fajtával az elismerést. Az 1982-ben (Gödöllőn) alakult Méhanyanevelő szakcsoport 1993-ban vette fel a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete nevet. Az MMOE nonprofit, érdekvédelmi szervezet és meghatározó szerepe van az országos méhanya utánpótlásban.

Az Egyesület egyre növekvő számú méhanyát forgalmaz évente. Ezt a munkát 22 éve végzi a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Méhészeti Intézetével (régi nevén: Kisállattenyésztési és Takarmányozási Intézet (KÁTKI) Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztályával(MTMBO)) szorosan együttműködve.

A tenyésztők az országban 33 pároztatási területen, kb. 40 telepen 4000-4500 méhcsaláddal végzik a szelekciós munkát. A 200 tenyészcsaládból évenként 40.000-50.000 méhanya (párzott, párzatlan ill. bölcső) kerül eladása. 2004-ben 42 telep rendelkezett az állami engedéllyel.

A Magyarországon jelenleg kb. 700.000 termelő méhcsaládból az évente ténylegesen méztermelők száma mintegy 500.000. Kétévenkénti anyaváltás esetén méztermelő állományi szinten 250.000 méhanya szükséges. A méztermelő állomány kb. 20 %-át, azaz 100.000 méhanyát váltanak tervszerűen, melynek felét a Tenyésztő Szervezet állítja elő.

Rendeleti szabályozás

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által felügyelt krajnai fajtajellegű méhet (Apis mellifera carnica) tenyésztheti és forgalmazhatja kizárólagos joggal. Hatósági jogkörrel az OMMI, ill. az általa megbízott KÁTKI - Méhészeti Intézet (régi nevén: KÁTKI - MTMBO) rendelkezik, amelynek joga és kötelessége a méhanyanevelőtelepek ellenőrzése, irányítása. Az ellenőrzés alapja az Állattenyésztési Törvény és rendeletek mellett az először 1995-ben (majd 2003-ban) megjelent Méh teljesítményvizsgálati kódexe. A kódex előírja a tenyésztés üzemi és központi vizsgálatait. Az egyéb jogszabály mellett a kódex nagy előnye az évenkénti újraértékelhetőség. Az a tenyésztő aki nem tesz eleget a rendeletnek, ill. a "Méh teljesítményvizsgálati kódex"-ben leírtaknak, vagy nem az engedélyezett fajtát tenyészti, felelősségre vonható. Az engedély nélküli méhanya forgalmazók szankcionálhatóak.

MMOE tevékenységi köre

• A szelektált termelő állománnyal, telepi átlagokat meghaladó jó termelési tulajdonságú krajnai fajtájú méhanyák szaporítása továbbértékesítési céllal
• Központi Teljesítményvizsgáló Állomás fenntartása
• Az OMMI és Állategészségügy felügyeletével a KÁTKI - Méhészeti Intézet részvételével Mesterséges Termékenyítő Állomás működtetése
• Az egyre bővülő külföldi igényeknek megfelelően egyesületi keretek között export-tevékenység folytatása.
• Együttműködés speciális kutatási programokban külföldi kutatóintézetekkel

Tenyésztőszervezet működése

Tenyésztési módszer

Az Egyesület a krajnai fajtával fajtatiszta tenyésztést végez. A nemesítés érdekében szigorú utódellenőrzéssel felhasználja a rokontenyésztés klasszikus módszereit, alkalmazva a beltenyésztésben rejlő lehetőségeket is.
A továbbtenyésztésre használt tenyészcsaládok anyái viselkedésük, teljesítményük, és a munkás méhek termelési és fajtajelleg eredménye alapján kerülnek továbbtenyésztésre. A tenyésztői munka során eredményes szaporítás csak tervszerűen irányított esetben jöhet létre, ami időbeni ütemezést, tervezett darabszámot, álcás, vagy petés módszerrel történő mesterséges anyanevelést feltételez.

Tenyészcsaládok

• Anyacsalád az a tenyészcsalád, amely a továbbtenyésztéshez szükséges anyai vonalú szaporító anyagot (a mesterséges bölcsőkbe kerülő álcákat, petéket) adja.
• Apacsalád az a tenyészcsalád, amelynek ivarérett hereivadékai a méhanyák természetes párzásánál, vagy mesterséges termékenyítésében vesznek részt.

Tenyésztelep a pároztatás minősége szerint

• Anyanevelőtelepen történő párzásnál a két-három tenyészanya utódai 50 %-ban kerüljenek a termelő családokba, kétévenkénti cserével.
• Pároztatótelepen az apa (herés) családok létrehozásával valósítható meg az irányított pároztatás. A 4-5 (anyátlan) apacsalád az un. herebank folyamatosan 10-15000 herét nevelve biztosítja a periódusonkénti 300-400 méhanya párzását.
• Mesterséges termékenyítés alkalmazásával ismert származású törzskönyvezett állomány hozható létre rendeleti előírások és egészségügyi ellenőrzési háttér mellett.

Származás dokumentálása és igazolás

A tenyészetekben a szelekcióban résztvevő méhcsaládokról a vonatkozó FM rendelet mellékleteként közölt "Méhanyanevelő telepi napló" kötelező vezetése szolgál a származás dokumentálására. A méhanyák a tenyésztelepekről a rendeletben közzétett származási igazolással kerülnek forgalomba. Az FM idevonatkozó rendelete részletesen tartalmazza a származási igazolás mintáját mesterséges termékenyítés, pároztatótelep és méhanyanevelő telep esetén.

A szelekció rendje

Termelési eredmény

A tenyésztésre kiválasztott család mézhozama tekinthető termelési eredménynek. Az állomány átlagos eredményét legalább 20 %-al meghaladó családok anyái vonhatók tenyésztésbe, ha azok az egyéb feltételeknek is megfelelnek.

Viselkedés

A tenyésztésre kiválasztott család gyűjtési szorgalma, rajzási hajlama, támadó készsége, kezeléskori lépen maradása alapján bírálható el. Higiéniás viselkedésre történő szelekcióval a betegségekkel szembeni ellenállás fokozható. A kedvezőtlen tulajdonságú családoktól szaporító anyag nem használható fel.

Fajtajelleg

Elbírálása a tenyésztésre kiválasztott család anyja munkás utódainak fajtajellege, fajtajelleg eredménye alapján történik. Az eltérő fajtajelleget mutató család anyjától szaporító anyag nem használható fel.
Betegséggel szembeni ellenállóság
Olyan méhcsaládtól, amely fertőző betegségben szenved, szaporító anyag nem használható fel.

Nyilvántartás és igazolások rendje

A tenyésztelepek tulajdonosai (ill. kezelői) kötelesek méhanyanevelő telepi naplót, illetve pároztatótelepi, vagy mesterséges termékenyítés esetén törzskönyvi nyilvántartást vezetni.
A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete köteles nyilvántartani tagjait (vagy a tenyésztelepek tulajdonosait), az egyes telepek méhállományának létszámát, a tagok által bejelentett törzskönyvezett szaporulatot, (az OMMI megbízásából végzett) a fajtavizsgálati eredményeket (fajtabélyegekre vonatkozó adatokat) tenyésztelepenként részletezve, valamint a Kódex előírásai alapján végrehajtott minősítés eredményeit.

Anyanevelési módszer

Álcás nevelés

a/ anyás dajkacsalád, anyátlan elfogadó családdal,
b/ anyátlan dajkacsaláddal.

Mindkét dajkacsalád esetében mesterséges viaszbölcsőkbe (esetleg műanyag bölcsőbe) áthelyezett tenyészanyagot 24-36 órás álcákat adunk be gondozásra.
Elfogadó családok használatakor a gondozásba vett nagyobb számú álcás bölcsőket egyanyás dajkacsaládonként szétosztjuk. Egyidős tenyészanyagból 15-30, kétanyás egyesített NB dajkákkal 40 kerül a dajkacsaládba az életképesebb anyák előállítása érdekében.

Petés nevelés

Az egyik napon beadott és gondozásba vett álcákat másnap ki kell venni az anyabölcsőből, helyükre 48-72 órás (feltétlenül idősebb) petéket, kivágott sejtalapjukkal (viaszlemezkével) teszünk.

Méhanyák keltetése

A kijelölt és előkészített dajkacsaládból az anyabölcső befedése utáni napon kerül - anyabölcsőnként elkülönítve - a kelésre váró bölcső a méhcsaládokhoz keltetőkeretbe, vagy a mesterséges körülmények közé a keltetőszekrénybe.

Méhanyák pároztatása

A mesterséges bölcsőkből kikelt párzatlan anyákat, a gondozásukhoz nélkülözhetetlen elegendő számú dolgozó méhekkel és élelemmel, pároztató kaptárakba telepítjük. Az anyák párzásának sikerét jelentő szabályos peterakást az ezt követő 14 napon belül ellenőrizzük.

FVM pályázattal megvalósuló programok

Mesterséges Termékenyítő Állomás

MMOE által kidolgozott program szerint 2004-ben Mesterséges termékenyítő Állomás kezdte meg működését
Mesterséges termékenyítés az irányított párzás speciális műszeres módszere, melynek során a fiatal ivarérett méhanyákat mesterségesen termékenyítik ismert származású herék spermájával, meghatározott tenyésztési szempontok szerint. Az így létrejött méhanyák és családja törzskönyvezett állomány szabályai szerint kezelhetők.

Teljesítményvizsgáló Állomás

MMOE által kidolgozott program szerint 2004-ben Teljesítményvizsgáló Állomás kezdte meg működését. A telepi sajátteljesítmény (üzemi) vizsgálat mellett 2004-től a tenyésztők munkáját Központi Teljesítményvizsgáló Állomás (egyedi vizsgálatok) is támogatja, ill. igazolja.
A teljesítményvizsgálat célja a méhcsaládok fajtabélyegeinek ismeretében megállapítani az egyes tenyésztelepek méhanyáinak teljesítményét, méhcsaládjainak termelőképességét, termelést befolyásoló viselkedési tulajdonságait és a betegségekkel szembeni ellenállásukat. Cél továbbá a tulajdonságok/adatok egységes és statisztikai módszerekkel történő értékelése, valamint az egyes családok tenyészértékének megállapítása.

Referencia, garancia

Az Egyesület 1993 óta alkalmanként exportál méhanyát Finnországba Egyiptomba, Franciaországba, Hollandiába, évente néhány ezres nagyságrendben. Egyetlen kikötés az Egyesület tagjai számára, hogy az export nem mehet a belföldi igények kielégítésének rovására.
Az értékesítés úgy külföldre, mint belföldre garanciális. Aki nincs megelégedve a forgalmazott méhanya, vagy méhanyák minőségével, küldje azokat vissza - élve - az értékesítő telepre, ahol kötelesek azt díjtalanul kicserélni. Ha a cserére nincs mód, úgy visszatérítik a reklamálónak a kifogásolt méhanyák árát. Ezek a méhanyák tesztelésre visszakerülnek az érintett telepen családokba további megfigyelésre.
Tenyésztőszervezetünk célja és feladata a jelentkező belföldi és külföldi méhanya iránti igények lehető legjobb és határidőben történő kielégítése Az értékesítés diszpozíciós rendszerben működhet, így a vevők mentesülhetnek a bizonytalan rendeléstől. Az értékesítési kapacitással rendelkező telepek felkutatása rövid határidővel biztonságos lehet.

-- Kováts Károly MMOE elnök
-- Szalainé Mátray Enikő KÁTKI - Méhészeti Intézet